A hatha jóga a jógának az az ága, mely egy sorozat testhelyzetet alkalmaz minden izom és ín nyújtására és erősítésére, melyek megrövidülhettek, összehúzódhatnak a mentális feszültségek és hibás testtartás hatására. Ezzel egy időben azok az izomcsoportok, melyek elgyengültek, mert nem használták őket, fokozatosan szintén megerősödhetnek. Az ellazulás nagyon fontos, a lábujjak hegyénél kezdve mindenegyes izmot megtanulunk ellazítani úgy, hogy ezeket az izmokat a figyelem középpontjába emeljük és ellazítjuk. A jógatesttartások fokozatosan elősegítik a feszes izmok ellazulását, a gyenge izmok megerősödését, ezáltal felszabadul a merev izmokban foglyul esett energia, és így más célokra hasznosítható. Tovább, amikor az akaratlagos izmok ellazulnak, az ember jobban képes tudatosítani belső állapotait. A testtartás feszültségéből eredő rendszertelen merevség többé nem homályosítja el a belülről érkező szubtilisabb jeleket.

 

Amikor a jógában a testtartásokat gyakoroljuk, akkor nemcsak megfeszítünk és ellazítunk, hanem koncentrálunk is, vagyis a tudatunkat fókuszáljuk arra, amit éppen csinálunk. Addig végezzük a nyújtást, az izmok nyújtását a testhelyzetben, amíg érezzük ennek a kellemességét, de fájdalmat nem tapasztalunk. Miközben gyakorolunk, légzésünkre is figyelünk. Amikor gyakorolunk és kezdjük érezni a feszültséget, akkor létrehozunk az elménkben egy képet erről a területről, ahol éppen gyakorolunk, és megfigyelve átlélegezzük, megpróbáljuk ellazítani. Ha ez az ellazulás megtörténik, akkor tovább vihetjük a mozdulatot a testtartáson belül.

 

A fizikai testhelyzetek, vagyis ászanák lazává, nyugodttá teszik a testet, megszabadítják az ideges mozdulatoktól vagy az izomfeszültségtől. Amikor valaki teljesen ellazult, még mindig nem mozdulatlan, mert a lélegzet mozgása megtöri a csendet. Így, amikor a testet ellenőrzés alá vettük, a figyelem automatikusan a lélegzet felé fordul. A lélegzet és annak váltakozó történései a tanulás következő tárgya. Ez a kapocs a durvább fizikai test és az elme szubtilisabb világai között fennáll. A lélegzet azonban nem pusztán egy akadály, amit le kell győznünk, mielőtt elérjük az elmét. Helyes alkalmazása kulcs az elme uralásához és a továbblépéshez a tudat újabb birodalmaiba. A lélegzet tudatos és szándékos irányításának megtanulásával kulcsot kapunk érzelmeink és tudatunk uralásához.

 

Jógaóráimon a fizikai gyakorlatok elvégzése után tizenöt perces relaxáció következik, melyet 20 perces meditáció követ. A meditáció nem szerves része a jógaórának, de mindenkinek ajánlom, hiszen a jóga rendszerének egyik legfontosabb állomása a meditáció. A meditáció célja az elme gondolathullámainak teljes lecsendesítése.

 

Ez a gyakorlás közelíti a turiját, az éberségen, álmodáson és alváson túli állapotot. A turiját tartják a legmagasabban fejlett tudatállapotnak /szamádhi/, amit a meditáció állhatatos és szisztematikus gyakorlásával lehet elérni. A jógik állítása szerint ebben az állapotban a tudatnak nincs szüksége arra, hogy az agyon keresztül fejezze ki önmagát. Az elmét vagy pontosabban a tudatosságot, akaratlagosan visszavonják a központi idegrendszer funkcióiból.