Hogy építettem be a spiritualitást a hétköznapjaimba?

Mit jelent nekem a spiritualitás?

Kevés emlékem van a gyerekkoromból, de egyre élesen emlékszem. Nyolc éves lehettem, amikor a barátommal a csillagokat nézve azon töprengtünk, hogy honnan is jöhettünk. Persze tudtuk, hogy anyánk szült meg, a fizikai testünk érkezési nem volt kérdés. A kérdés az volt, hogy az a belső mag, akit Énnek hívtunk honnan érkezett? Akkor még tisztán éreztük, hogy az a belső mag nem a fizikai testünk része.

Teltek az évek és egyre jobban eltávolodtam attól a bizonyos belső magtól és teljesen beszippantott a racionális világ, amit ma a fogyasztói társadalommal azonosítunk. Már kérdés szintjén sem merült fel létezésem eredete és célja, tomboló egóm dicsfénye a fizikai szinten elért javaimban tündökölt.

Lelkem mélyén azonban űrt éreztem. Nem tudtam mi hiányzik, hiszen láthatóan mindenem megvolt: siker, pénz, csillogás. Tíz évvel ezelőtt kezdődött bennem a változás. Egy lelki krízis után indult az önismereti utam, majd röviddel ezután elkezdtem jógázni és meditálni. A kérdés, ami ott nyolcévesen a csillagokat nézve felmerült, újra megjelent: Ki vagyok én, honnan jöttem és hova tartok? Ma már tudom, hogy a válasz szavakkal nem leírható, csak tapasztalati úton ismerhető meg és nem kívül keresendő. Nekem a spiritualitás egy belső ösvényen járást jelent, ahol a fenti kérdésekre kaphatok választ tapasztalás által.

Ennek az útnak az elején elegem lett a racionális világból. Helyemet nem találva egy új világ, az ezó-spiró-pszichó világ szirénjei hatalmába kerültem. Teljes elutasításban voltam az addigi életemmel: fúj luxus élet, fúj fogyasztói társadalom, fúj racionalitás, fúj mindenki, aki nem spirituális életet kereső. A mérleg nyelve átbillent, annak ellenére, hogy akkor már jól ismertem Buddha alaptanítását: „Járj a középúton!”

Néhány év kellett ahhoz, hogy kiéljem ezt az elbillent életemet, és hogy Buddha tanítása elérjen a szívemig. Így teremtettem meg a külvilági életemben is a középutat. Visszatért a racionális énem, aki egy fejletten gondolkozó üzletember és újra bekapcsolt az üzleti gondolkodásom, most már egy spirituális gondolkodással integrálva. Pénzt kell keresnem ahhoz is, hogy a spirituális fejlődésemet támogassam, hiszen ingyen nem visz el a repülő Indiába, ahol a legmélyebb tanításokat kapom. Ami változott a pénzkereséssel kapcsolatban, hogy ma már olyan kereső tevékenységet folytatok, ami nem ártó, hanem tanító, segítői tevékenység. Igyekszem éltemet az egyik tanárom szavai alapján élni: „Minden döntésednél, amit az életedben teszel, gondold át, hogy az a fejlődésedet szolgálja, vagy nem szolgálja.”